Ugrás a fő tartalomra

A juharfalevéltől a himnuszig

Megjött az első levelem:) Pontosan úgy, ahogy a TD (Toronto Dominium) Bankban ígérték, 2 nap alatt kiküldték a levelet, amely az én nevemre szól, és ezzel már lehet menni egészségügyi kártyát csináltatni. Annyi az egész, hogy hétfőig kell most már várjak a további ügyintézéssel, mert hétvégén zárva vannak a hivatalok. Na, de lesz mivel addig is foglalkozni.
Mindig utólag jut eszembe, hogy valamit kifelejtettem a beszámolómból. A bank ürügyén mondanám el, hogy már korábban nagyon rácsodálkoztam arra, miért éppen az angol királynő ékesíti a kanadai 20 dollárost és a 2 dollárost is? Azt viszont már mondanom sem kell, hogy a juharfalevél, a piros és a fehér szín, a kanadai zászlóban is fellelhető szimbólumok, a kanadai identitás jelképei mindenhol jelen vannak: autókon, élelmiszereken, kulcstartón, kávéscsészén, papírzsebkendőn, csomagolópapíron, szóval égen-földön, lépten-nyomon. Jut eszembe, lehet, ezután derül ki, hogy a piros-fehérbe öltözött Télapó mégsem lappföldi, hanem kanadai származású. Komolyra fordítva a szót, számos történész szerint a juharfalevelet már az 1700-as években használták kanadai szimbólumként. De szinte 300 év kellett ahhoz, hogy a juharfát hivatalosan Kanada nemzeti jelképének nyilvánítsák, ez 1996. április 25-ére tehető.
Ha azt mondom Kanada, akkor mindenkinek a juharfalevél, és a Niagara jut eszébe, na de, hogy jön ide az angol királynő? Ennek az a története, hogy 1867-ben három brit gyarmat konföderációjával jött létre Kanada, egy négy tartományból álló, szövetségi alapon szervezett domínium. Tehát az ország születési éve 1867-re tehető, a brit korona akkor adott teljes önkormányzatot a Szent Lőrinc-folyó vidékén elterülő gyarmatnak. Ezzel kezdődött az újabb tartományok és területek bekebelezése és az Egyesült Királysággal szembeni nagyobb autonómia megszerzésének folyamata, melynek csúcspontja az 1931-es Westminsteri Statútum volt, és ez a „Canada Act 1982”-vel (1982-es törvény Kanadáról) fejeződött be, mely megszüntette a maradék jogi függést a brit parlamenttől. Tehát 112 éve alatt nyert függetlenséget Kanada, de annyira békés úton történt mindez, hogy az angol királynőt itt becsben tartják.
Kanada akkoriban még kis ország volt, de nyitva állt előtte a terjeszkedés útja nyugaton egészen a Csendes-óceánig, északon pedig a Jeges-tengerig. Ma már Kanada a világ második legnagyobb országa, hatalmas lakatlan területekkel. Történészek azt írják, hogy az Egyesült Államok mindig afféle történelmi véletlennek tekintette Kanada különállását. Az USA nehezen törődött bele Kanada létezésébe, az 1860-as években is az ország bekebelezését szorgalmazta.
Kanada nemzeti himnusza 1867-től 1980-ig az „O Canada”, a „God Save the Queen” és a „The Maple Leaf Forever” egyaránt nem hivatalos himnuszként volt használatban. Az 1960-as évektől kezdett egyre népszerűbbé válni az „O Canada”, mely végül 1980. július 1-jén lett az ország hivatalos himnusza. A „God Save the Queen” ma az ún. királyi himnusz, a „The Maple Leaf Forever” pedig feledésbe merült. Általános szokás, hogy a himnusz eléneklésekor részben az angol, részben a francia szöveget használják, ezzel is kifejezve az ország nyelvi kettősségét. Leggyakrabban az első hat sor hangzik el angolul és az utolsó három franciául, de más megoldások is előfordulnak. Szóval 29 éve van hivatalos himnusza Kanadának, melyet két nyelven énekelnek, ehhez képest a magyar himnusz januárban lesz 187 éves. Rá lehet csodálkozni. Mint ahogy azon is érdemes elgondolkodni, hogy egy kétnyelvű országban két nyelven éneklik a himnuszt, és mennyire tisztelik annak az országnak a királynőjét, amelyik békés úton adott autonómiát.
Persze, a kanadai himnusznak is vannak hiányosságai, egyrészt már az első sora sántít, hiszen úgy szól, hogy „Our home and native land!” „A mi otthonunk, és szülőföldünk”. Na már most, ezt a sort a sok emigráns, hogy tekintheti magáénak? Hiszen az ország lakóinak jó része nem itt született. Na, meg a feministák is szóvá tették a himnusz diszkrimináló második sorát. Mi az, hogy csak a fiúkról szól? „True patriot love in all thy sons command.” De nem kell aggódni azért, hogy ez így maradhat sokáig, hiszen van itt már több törvényjavaslat is arra, hogy mindenki elégedett legyen. Nem is kezdem még el megtanulni a kanadai himnuszt, mert mire én három év múlva állampolgársági vizsgára mehetnék, lehet már az én székely identitásom is helyet kap benne. Bár úgy lenne.

Megjegyzések

  1. Szia Zsuzsa.Arpi vagyok Gorogorszagbol.Rabukkantam a bloggodra es megtetszett.Ezentul is olvasni fogom mert erdekesnek tunik.En Kolozsvari vagyok.Minden jot es kellemes Karacsonyi Unnepeket kivanok.

    VálaszTörlés
  2. Szia Árpi! Köszi, hogy olvasod a blogomat, így legalább nem írom hiába:) Te is jól elmentél otthonról, de legalább rajta maradtál Európa térképén. Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok én is.

    VálaszTörlés
  3. Koszonom szepen a valaszodat,izgultam hogy valyon valaszolsz e a megjegyzesemre,mindenesetre koszonom szepen.En mar 18 eva vagyok kint es emlekszem hogy fajdalmas volt elszakadni Erdelytol,nagyon fajt nekem.Meg azt akartam mondani hogy veszedelmesen fogynak a Magyarok Erdelybol,ez nem jo a mi Nemzetunknek.Az igazsag az hogy en nem mentem messzire es tobbszor is meglatogatom a Hazankat.Iden hetszer voltam mert volt egy Gyergyoi baratnom es mert a 19 eves lanyom egyetemre jar Marosvasarhelyen.Ha nem nehez es akarod jol esne ha felelnel nekem.Minden jot kivanok,Arpi(bocsanatot kerek a helyesirasert de a szamitogepet nem tudom a Magyar nyelvre bealitani)

    VálaszTörlés
  4. Ja,elfelejtettem bemutatkozni.A nevem Balazs Arpad,Kolozsvari szuletesu vagyok de Desen es Banffyhunyadon nevelkedtem.1990-ben vegeztem az allatorvosi egyetemet Kolozsvaron.Most Thessalonikiben dolgozok a sajat rendelomben.(segits kerlek es mond meg hogyan lehet megvaltoztatni ezt a )

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése