Ugrás a fő tartalomra

The Gipsy Kings, Casino Rama

Életem legcivilizáltabb koncertjén voltam tegnap Orilliában. Pedig ötezer ember volt még rajtam kívül ugyanazon az eseményen, a Casino Rama elnevezésű szórakoztató központban. István még születésnapjára kapott 2 ajándékjegyet a nővérétől a Gipsy Kings koncertre. Marika már januárban megvásárolta a jegyeket a népszerű zenekar fellépésére. Bár megmondom őszintén a Gipsy Kingsről eddig nem sokat tudtam. Persze, ismertem a Bamboleo... és a Volare... című számaikat, de ki ne ismerné ezeket az immár több tízéves slágereket? Az együttes neve alapján azt hittem, hogy cigányzenét játszanak, de tévedtem, beismerem. Szóval a Gipsy Kings egy francia zenekar, amely világszerte népszerűvé tette a flamenco sevillana-nak nevezett ágát. Koncertturnéikkal rengeteg országban megfordultak már, most éppen Ausztráliából érkeztek Kanadába, innen pedig Boston és Dallas érintésével Hollywoodba mennek.
A Gipsy Kings neve ma már egyet jelent a flamenco fogalmával. A zenekar az 1970-es években Dél-Franciaországban alakult, két zenészcsalád sarjaiból állt össze. A Reyes- és a Baliardo-család elődei közül többen is népszerű muzsikusok voltak, akik már az 1950-es években is jelentős koncertsikereket arattak. John Steinbeck, Charlie Chaplin, Pablo Picasso, Miles Davis és Salvador Dali mind a csodálóik közé tartoztak.
Apjuk halála után a Reyes- és a Biliardo-fiúk együtt alakítottak zenekart, és egyszer egy amerikai csodálójuk felvilágosította őket, hogy nevük, a Los Reyes angolra fordítva Kings-t (azaz „királyok”-at) jelent. Ezt követően nevet változtattak, így lett az együttes neve: Gipsy Kings. Kezdetben a Reyes- és a Baliardo-fiúk Cannes utcáin zenéltek, esküvőkön, cigány ünnepeken és fogadásokon léptek fel. Majd a '80-as évek közepén meghozta a sikert számukra a Bamboleo és a Djobi Djoba című számok, amelyek megjelenésük óta folyamatosan uralják a slágerlistákat. Azóta világszerte több mint 14 millió albumukat adták el. Platina-válogatáslemezük, a The Best of the Gipsy Kings több mint 1 évig szerepelt a slágerlistákon. Zenéjüket számtalan filmhez kölcsönözték, köztük van például a Nagy Lebowski vagy a Félelem nélkül című alkotások.
Szóval ezek után igazi élmény volt számomra tegnap a rumba flamenca tradíció első számú képviselőit élőben látni.

Casino Rama Concert Hall
Írásom elején említettem, hogy életem legcivilizáltabb koncertjén voltam tegnap. Igen, a kultúra legmagasabb foka jellemezte az eseményt. A Casino Rama koncertterme 5000 férőhelyes, ömlött a nép be az óriási terembe, de közben senki nem tolakodott, senki nem lépett a lábamra, senki nem lihegett a nyakamba. Szóval hatalmas a terem, a bejáratig vezető hosszú folyosókon mindazon hírességek dedikált fotói díszítik a falakat, akik felléptek ezen az előkelő helyen. Csak néhányat említek: Faith Hill, Jerry Seinfeld, Diana Ross, Chicago, David Copperfield, Vince Gill, Wayne Newton, Bill Cosby, Dolly Parton, Carrie Underwood, Robin Williams, Stevie Nicks, Michael Bolton, Queen Latifah és mások. Mikor beléptünk az előcsarnokba azonnal útbaigazítottak, hogy melyik ajtón kell bemennünk ahhoz, hogy könnyen megkapjuk az ülőhelyünket, aztán a hatalmas terembe érve egyenruhába öltözött szervezők fogadtak, akik szó szerint a helyünkre kísértek, és nem csak velünk, hanem mind az 5000 emberrel ugyanezt tették. Hihetetlen figyelmes, előkelő, pontos a szervezés. A nagy terem közepén ültünk, nagyon jó helyen, kényelmes székeken.
Egyébként a koncertre tilos bármit is bevinni, sem vizet, sem rágcsálnivalót, semmit, és csak 19 éven felüliek vásárolhatnak jegyet. A terem akusztikája valami fantasztikus, szavakkal szinte ki nem fejezhető. Az első alkalom volt, hogy olyan koncerten voltam, ahol nem volt baj sem a hangosítással, sem a világosítással, a helyjegyemet sem adták el másnak, és a nyakamba sem köpködtek napraforgómagot. Ezek után csak élvezni tudtam a show-t. Mikor vége lett a koncertnek sem lökdöstek a kijárat felé türelmetlen emberek, a kocsival lehetett egy kicsit nehezebben kijutni a parkolóból, de azt a 10 perces dugót ki lehetett bírni. Egyébként érdekességképpen írom le, hogy jövő hónapban mások mellett David Copperfield, Gianni Morandi, Kenny Rogers, Julio Iglesias, a New Kids on The Block és Lionel Richie lépnek fel a Casino Ramában.

Először Kaszinóban
És még egy újdonság:) Életemben először voltam kaszinóban is. Ugyanis a Casino Rama elnevezésű szórakoztató központ 192000 square feet (négyzetláb), átszámítva európai mércére 17840 négyzetméteren terül el. A központhoz 2258 parkolóhely, 300 szobás hotel, 5000 férőhelyes koncertterem, 10 vendéglő és egy hatalmas kaszinó tartozik. A kaszinó a hét minden napján 24 órát van nyitva, a pénznyelő gépek megállás nélkül, folyamatosan működnek.
Hamarabb érkeztünk a koncertre, így benéztünk a kaszinóba. Szemem, szám tátva maradt, ahogy a székely mondaná, köpni-nyelni nem tudtam a látványtól, mert én ilyent eddig csak a filmekben láttam. A kaszinóban 2500 pénzbedobos játékgép, közel 150 játékasztal van, rulett, póker, blackjack, Baccarat, kockajáték, azaz millióegy szerencsejáték közül választhatnak azok, akiknek van elvernivaló pénzük. Tanultam egy új fogalmat is: „félkarú rabló”-nak hívják azt a játékgépet, amely nevét a kezelési módjáról kapta. Csak húzogatod a kart, és akár megnyerheted a főnyereménynek nevezett „jackpot”-ot is, ha különböző számok, ábrák vagy írások egy sorba kerülnek. A gép csak papírpénzt fogad el, ha nyersz, akkor számlát ad a nyereményről, amit be kell váltani. Tegnap csütörtök volt, de azért voltak egy jó páran a kaszinóban. Az átlagéletkor 55 év fölötti volt, többnyire idős nők és férfiak ültek a játékgépeknél és -asztaloknál. Olyant is láttam, aki tolókocsiban, perfúzióval játszott. Hihetetlen, nem? De hát a játékszenvedély az nagy úr. Szerencsejátékok, ahol a vak esély uralkodik. A tolókocsis bácsikának, és a Parkinson-kóros reszkető nénikének is rá volt írva az arcára: „Csak egy kicsit játszom még...”
Szóval, érdekes élmény volt. A videón képeket láthattok a koncertről, a kaszinóról, és közben a Gipsy Kings énekel: Volare oh, oh, oh, Cantare oh, oh, oh, oh..:)
Kattintsatok a nyilacskára...

Megjegyzések

  1. Ez igen:) Itt zajlanak a Szent György Napok. A koncerteken rossz a hangosítás, a tökmagot a nyakadba köpik, tolonganak a népek, de ez van. Tudod, azt szoktam mondani, olyan amilyen, de legalább a miénk. Egyébként jó a buli, van csíki sör, miccs:) Csak te hiányzol.
    Jaj, és mennyi pénzt vertél el a kaszinóban? :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése