Szeretem a kávét, önbizalmat ad. Furán hangzik, de megmagyarázom. Beérkezem munkába, főzöm a kávét, a nap rásüt a kávéfőzőre, és a krómozott szerkezeten egy csinos nő tükröződik vissza. Mintha ismerném. Kockás inget és G-Star Raw enyhén szakított farmert visel. A hátam mögé nézek. Te jó ég, ez én vagyok. A felismerés hízelgő, kissé megdobja a hangulatom, annak ellenére, hogy a torzított valóság tükröződik vissza. Minden önbizalom-hiányos nőnek kellene egy svájci Jura kávéfőző, és akkor reggel nem a tükröt faggatná, hogy: Tükröm, tükröm, ha nem vagyok csinos, akkor pofa be... hanem csak megfőzné a kávét, meginná, és már meg is lenne az önbizalom-pótló folyékony tabletta. Persze, a valósághoz az is hozzátartozik, hogy ez a kávéfőző több ezer dollárba kerül, de hát nem megéri? A mai piaci árakat tekintve olcsóbb lenne, mint egy zsírleszívás. Sokszor ok nélkül aggódom. Nehezen ismerkedem. Mindig valami rosszra várok. Az ismerőseim sokkal vonzóbbak, mint én. Félek a vissza...