Mamánál mindig volt köményes pálinka, amiről úgy gondoltam, hogy a népi zsenialitás egyik terméke. Sokszor mikor beléptem a kapun már éreztem a kömény és a karamelizált cukor édes illatát, melynek az oldatával mama enyhítette a szilvapálinka májat károsító hatását.
Mindig azt mondta egyek, igyak, mert soványabb és sápadtabb vagyok mint legutóbb látott, és hogy a városi levegő meg koszt nem tesz jót nekem. Szegény csak próbálkozott, hogy minél több indokkal, minél többször láthasson. A következő alkalommal már a temető kapujában kínáltak köményes pálinkával és kaláccsal, jó székely szokás szerint. Nem az idegen szavak vitték a sírba szegényt, hanem a szíve.
Nagyanyám köményes pálinkája jutott eszembe, amikor életemben először megkóstoltam a tequilát. Mondtam P.-nek, hogy sosem ittam tequilát és a következő pénteken megérkezett a szokásos időben, a szokásos kedves mosolyával és egy üveg tequilával. Nekem nincs nagy szeszkultúrám. Ugyanis a székely kamrákban háromféle ital volt általában: a kerítéssszaggató szilvapálinka, a vendégváró köménymagos pálinka és a királyléányka bor. A vodka, a konyak még játszott a sarki “Élmunkás söröző“-ben, de az elitebb “Zöld takony” vendéglőben sem kínáltak tequilát hajdanán.
A tequilát az olvasmányaimból, és az iszákos barátaim meséiből ismertem meg már itt Kanadában. Azt a mondást pedig már minden részeges tudja, hogy “ha az élet citromot ad, kérj hozzá tequilát”. Hát nekem citromból kijutott rendesen életem során, de sosem gondoltam, hogy a bánatomat a tequila vagy bármilyen más ital enyhíteni tudná, ezért a szomorúságom mellé sosem vettem tequilát.
P. azt mondja a jó fajta tequilát nem is szabad elrontani citrommal. Hallgatok rá, mert tud majdnem mindent az ételekről, fűszerekről, italokról. Azért mondom majdnem mindent, mert néhány dolgot másként készítünk, például a rizset vagy a gombát. De megint olyan finomat főzött, hogy el kell ismernem, a rizsfőző technikáján is el fogok gondolkodni.
Izesített, köményes szilvapálinka feelingem volt mikor megkóstoltam végre a tequilát. Olyan könnyedebb pálinka, amelyiktől az ember kellemesen bódul, és csak lassan kezd elindulni benne a magyar virtus. Olyan ital, amitől csak leülünk szépen, és elkezdünk beszélgetni az életről, citrom nélkül. Semmi más. Szép hétvége volt. Sokat nevettünk, tequilát ittunk mértékkel és citrom nélkül. És nem tudom miért legyek hálásabb P.-nek, hogy vele citrom nélkül tudom élvezni az életet vagy hogy citrom nélkül tudom inni a tequilát? Talán mindkettőért. Talán mindenért.
-Zsuzsa L-
Adele: Someone like you
Passenger: Heart's on fire
Amy MacDonald: This is the life
Bejegyzésed humorát külön élveztem! S még én se kóstoltam soha Tequilát!
VálaszTörlésRáadásul emlékeimben él - és évente megismétlődik - a hazai pálinka mint "apéritif...
Köszönöm Rózsa, mamámnak kivételes jó humora volt, mikor rá gondolok mindig eszembe jut egy két vicces szava vagy mondása. A magyaroknak mindig is a pálinka lesz az aperitif meg a welcome drink is, hogy maradjunk a "külföldi szavaknál", ahogy nagyanyám mondaná:)
TörlésAz anyósom Középgyimeslokon született, a háború után költözött át Magyarországra. A köményest ő is rendszeresen készítette, és ugyanúgy, mint a nagymamád mondta, már reggeli előtt kínálta nekem is, hogy ettől jobb étvágyam lesz. Én meg mondtam, hogy köszönöm, van nekem köményes nélkül is jó étvágyam. Azért ittam a köményesből is, és meg kell mondjam, nagyon is ízlett:)))
VálaszTörlésErdélyben a szilvapálinka és a köményes pálinka nem csak egy vidéki ital, nemcsak étvágygerjesztő, hanem az élet vize... Sőt, ha rosszabb napjainkon azt érezzük, hogy fent kicsit kapar vagy – ami ennél is rosszabb – lent csikar, akkor biztos, hogy szembejön legalább egy olyan ismerős, aki "kalapkúrát", azaz pálinkát javasol a vírusok és baktériumok ellen. A Gyimesekben amúgy jó pálinkát főznek...
TörlésMég én sem kóstoltam Tequilát, remélem lesz még rá módom és alkalmam.
VálaszTörlésA Tequilát én is nem olyan rég kóstoltam meg, de nem a Zöld takony vendéglőben :) A fiam hozott egy üveggel, mikor hazajött a mexikói nyaralásról. Amúgy még ma sem népszerű Székelyföldön, a szilvapálinkát semmi sem fogja felulmúlni. Irásod viszont megint nagyon tetszett.
VálaszTörlésEmese, Székelyföldön a szilvapálinka örök, hozzátartozik a székely kultúrához, ugyanúgy mint a bicska.
TörlésÉn már ittam tequila ízesítésű sört Desperados original néven, de megmondom őszintén inkább külön iszom a tequilát és külön iszom a jó müncheni világos sört. Jó olvasni téged mostanában.
VálaszTörlésJózsi, én a müncheni barna sört szeretem, és persze most már a tequilát is. Köszönöm, hogy olvasol.
TörlésA szilvapálinkához kell egy olyan társaság is ahol megbecsülik. A mi barátaink nem bírják, szerintük ez életveszélyes :)) és ahol mi lakunk, hiányzik az igazi tél, amikor megtanulnák értékelni :) A tequila jó, citrommal sóval és citrom nélkül is :) csak óvatosan kell bánni vele, mert hunct, épp a gyengébb mivolta okozta, hogy elbíztam magam, és egy pohárkával többet ittam mint kellett volna s elkezdett forogni a világ!
VálaszTörlésIgy van óvatosan kell bánni vele, akárcsak a szilvapálinkával :) Amúgy épp olvastam, hogy még a századforduló előtt a tequilát gyógyszerként javasolták az orvosok a mexikóiaknak hűlésre meg egyéb nyavalyákra...
TörlésAnnyira várok egy új bejegyzésre, sajnos hiába. Kívánok szép nyár eleji napokat!
VálaszTörlés