Március 15. — a tiszta szavak ünnepe

Mélyen Tisztelt Ünneplő Közösség!
Kedves Kanadai Magyarok!

Megtiszteltetésnek veszem, és örömmel fogadtam, hogy Torontóban, a magyarok eme gyülekezőhelyére hívtak március 15-re emlékezni. Köszönöm, hogy Önökkel együtt ünnepelhetek ezen a szép napon, ezen a talpalatnyi közös magyar földön.

1848. március 15-e határkő a nemzet tudatában. Ez a nap, amelyre minden magyar – éljen bárhol a világon – büszke. Büszke is lehet, mert a márciusi ifjak példaértékű cselekedetet hajtottak végre, amikor szembeszálltak az elnyomó hatalommal. Nem féltek a megtorlástól, hanem a legkeményebb fegyverrel, a tiszta szavak erejével indultak harcba.

Ezen a napon egy maroknyi lelkes fiatal olyant tett, ami megváltoztatta egy egész nép életét. 162 éve fejet hajtunk a márciusi ifjak tettei előtt. Ünnepeljük a forradalmat, ünnepeljük azt, hogy a magyar nép 

félreérthetetlenül és nyilvánvalóan megmondta, hogy mit akar. Megfogalmazták a 12 pontot, majd erőteljesen azt kérték, hogy: Szabadságot! Ezért március 15-e nemcsak a forradalom ünnepe, hanem a kinyilvánított népakarat ünnepe. A magyar demokrácia megszületésének napja. Legyünk büszkék erre.

Érdemes megállnunk egy pillanatra, és idézzük fel a Nemzeti Dalt. Próbáljuk meg elképzelni Petőfit, amint papírra veti a szavakat, és szavalni kezdi, hogy „Talpra, magyar, hí a haza!”. Ebben az egyetlen verssorban benne lángol az egész forradalom tüze, benne van a forradalom ifjainak hívó szava, a tiszta szavak ereje. Egyszerű, patyolattiszta gondolat, hogy minden magyar megértse. Olyan szavak, amelyekben benne van az az elszánt és vak hit, hogy jobb sorsa lehet a magyar népnek.

A tiszta szavak védelme ma is közös felelősségünk! Mindannyiunk egyéni és közösségi felelőssége! Kokárda, Nemzeti Dal, Táncsics Mihály, Pilvax kávéház, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Kossuth Lajos, Gábor Áron, Tizenkét pont, forradalom, márciusi ifjak, Nemzeti Múzeum, szabadság. Ezekről a fogalmakká vált tiszta szavakról minden igaz magyar embernek ugyanaz jut eszébe: Március 15-e. Legnagyobb nemzeti ünnepünk.

És a tiszta szavak, a népakarat, a nemzet ünnepét nem lehet elvenni a magyaroktól. 162 éve az éppen hatalmat gyakorlók megannyiszor próbálták meghamisítani, átértelmezni, újraírni március 15-ét, a forradalom eszméit saját javukra fordítani. De nem sikerült. Hiszem, hogy március 15-e a magyar népé, és ezen belül a kanadai magyar közösség ün

nepe is.

Március 15-e üzenete azt kívánja tőlünk, kanadai magyaroktól, hogy felemelt fejjel hirdessük, és ültessük el gyermekeinkben, unokáinkban a szabadság eszméjét, a tiszta szavak erejét. Március 15-e szelleme az egész nemzet javát szolgáló cselekedeteket kér és követel minden magyartól, éljen bárhol a világon. Őszinte tetteket, igaz szavakat, betartható és megvalósítható ígéreteket kíván ma mindaz a becsület, ami a nemzet mellére tűzte 1848-ban a háromszínű kokárdát. És a tisztesség úgy kívánja, hogy amikor megemlékezünk a forradalomról, nem akarhatunk annál kevesebbet, mint amit elődeink annakidején akartak. Ha kevesebbet akarunk, nem leszünk méltók az ünneplésre.

Azért vagyunk ma itt, mert a tiszta tettekre és szavakra emlékezünk. Azért vagyunk ma itt, mert akárhova is helyezett bennünket a sors, büszke őrzői vagyunk a nemzetnek. Föltehetjük magunknak a kérdést, hogy 162 év távlatából van-e egyáltalán köze a márciusi eseményeknek hozzánk, kanadai magyarokhoz? Határozott és megfellebbezhetetlen IGEN a válasz. Megkerülhetetlen részei vagyunk a magyar nemzetnek, a szabadságszerető magyar népnek.

És a felelős nemzetszeretetből összetartozás születik, aminek cselekvő formája a nemzeti szolidaritás. Ha Erdélyben magyarokat vernek, ha Kárpátalján magyarok nélkülöznek, ha Felvidéken intézményesen megtiltják a magyar szót, akkor ne tűrjük mindezt szó nélkül. Hátrányosan megkülönböztetett, megalázott vagy árván maradt nemzettársaink iránti együttérzésünk ismételtesse meg velünk újra meg újra Zrínyi Miklós tiltakozó szavait: „Ne bántsd a magyart!”

Kedves Magyarok!

Ne várjuk el senkitől, hogy felelősséget vállaljon a szétszóródott magyarságért. Gondoljunk azokra, akik 1848 márciusában életüket adták a hazáért. Nem kértek, nem vártak el senkitől semmit, hanem adtak. Az életüket adták a szabadságért. Vajon tudjuk, mit jelent a szabadság?

A tiszta szavak erejével fogalmazhatjuk meg:

A szabadság azt jelenti, hogy felemelt fejjel járok.

Azt jelenti, hogy az emberek szemébe nézek.

Azt jelenti, hogy bátran nevethetek és sírhatok.

Azt jelenti, hogy nyugodtan elmondhatom, ami fáj.

Azt jelenti, hogy szabadon szerethetek.

Azt jelenti, hogy szabadon álmodhatok.

Igen, ilyen nagy dolog a szabadság. A leírt és elmondott szavak szabadsága.

De vajon meg tudjuk-e őrizni a tiszta magyar szavakat, meg tudjuk-e tartani magyarságunkat itt, Kanadában és bárhol a világon? Vissza találunk-e arra az útra, melyen őseink oly sokszor és büszkén jártak? Olvasnak-e tiszta magyar szót gyerekeink? Megemlékeznek-e majd március 15-ről unokáink?

Súlyos kérdések, amelyekre csak mi adhatjuk meg a választ. Magyarnak szült az édesanyánk. Belénk szülte a tiszta szavak erejét, belénk szülte a Rónaságot, az Alföldet, Délvidéket, Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt. Ezért felelősségteljes feladatunk, hogy utódainkban elültessük egy büszke nemzet legszentebb álmait.

Távol a hazánktól magyarságunk megtartása a legnagyobb feladatunk. Felelősségünk, hogy édesanyánk nyelve maradjon gyermekeink, unokáink nyelve. Példaértékű lehet számunkra, hogy a legnagyobb magyar, Széchenyi István csak felnőtt korában tanult meg magyarul, mégis mennyit tett nemzetéért. A hősök tisztelete és a szabadságharc emlékének továbbadása a mi feladatunk, hogy gyermekeink megértsék a forradalom eszméit, hogy tiszteljék és becsüljék a tiszta magyar szavakat. Ez a mi legfontosabb küldetésünk.

Hatalmas nagy kár és vesztesség lenne elveszíteni magyarságunkat. Ezért ne fordítsunk hátat örökségünknek, ne fordítsunk hátat az édes magyar nyelvnek, ne fordítsunk hátat édesanyánknak. Öleljük át magyarságunkat, hordjuk magasan fejünket, és hirdessük büszkén, hogy magyarok vagyunk.

Számomra ez, ma itt, Torontóban 1848-49 üzenete. Hogy a tiszta szavak erejébe vetet hit szabadságot ad. Felszabadít. Hogy a szavak belső erejével indulhatok el a másik ember felé. Így építhetünk közösséget. És mindannyian tudjuk, hogy működő, élő, tevékeny helyi közösségekből épül fel, és él ma a nemzet.

Kedves Ünneplők!

Március idusán a tiszta szavak ünnepét ülik meg a magyarok szerte a világon. Ausztráliában, Amerikában, Európában, a Kárpát-medencében, szűkebb hazámban, Székelyföldön is összejönnek a magyarok megemlékezni március 15-ről. Tavaly ezen az ünnepen még Székelyföldön énekeltem nemzeti himnuszunk. Ma már önökkel együtt fogom énekelni, hogy: Isten áldd meg a magyart!

Mindannyiunknak további szép, békés és méltó emlékezést kívánok a mai napra.

Köszönöm, hogy meghallgattak.