Ma már múzeumokba sem kell mennem, országhatárokat átlépnem, mert Monet több mint 400 remekművét egy helyen láthatom Torontóban, és élete 86 évének legfontosabb állomásait, művészetének összefoglalását körülbelül egy óra alatt letudhatom. A "Beyond Monet" című látványos audiovizuális tárlat ugyan megtöri a konvenciókat, de egyedi élményt nyújt azzal, hogy Monet ecsetvonásai, alkotásai a szemünk előtt kelnek életre. A kör alakú térbe belépve, az óriásvásznakon mozgó képeket nézve az az érzésed támad, hogy nem szemlélője, hanem résztvevője vagy Monet művészetének. Tagadhatatlan, hogy ez az élmény nem ugyanaz, mint a párizsi Musée d’Orsay-ban látni a Pipacsvirágzást, a Tokió Nemzeti Múzeumban megnézni a Vízililiomokat, vagy a szentpétervári Ermitázsban elidőzni a Nő a kertben című festmény előtt. Azonban, miután két nyár és két nyaralás kimaradt az életemből így ez az egyórás tapasztalat egyfajta szabadulószoba élményt nyújtott. Szabadulás volt a valóságtól.
Számomra ma is nehezen érthető, vajon mi lehetett olyan formabontó Monet elképzeléseiben, ami az impresszionizmus korának kezdetét is jelentette a 19. század második felében. Mai modern szemmel nézve nehéz elképzelni, hogyan sokkolhatták egykor a világot ezek a csodálatos festmények. Monet festményein nem a napot látod, hanem a nap fényét, körülbelül ennyivel tudnám egyszerűen jellemezni az impresszionizmust, ha valaki megkérdezné.
Monet még megélte, hogy az a művészi irányzat, melyet ő képviselt a legtisztábban, történelemmé váljon. Bár másképp is történhetett volna, hiszen fiatalkorában túlélte a tífuszt, és meghiúsult egy öngyilkossági kísérlete is, így élete legvégén megalkothatta a 20. század legikonikusabb Tavirózsák festménysorozatát illetve a kevésbé ismert Kazal sorozatot. Mire befutott, elveszítette szeretteit, és majdnem a látását is. Monet legnagyobb ellenségei a szürkehályog és a korabeli kritikusok voltak. A vulgáris amerikai ízlést talán kielégítik! - írták annak idején művészetéről, és a sors fintora, hogy egy művészetértő, éppen Franciaországban állomásozó amerikai katonának köszönhető, hogy halála után, az ötvenes években újra felfedezték Monet-et és a Tavirózsákat.
Kis háttérinformáció a torontói kiállításról. A montreali Normal Studio 10 ezer óra munkát fektetett bele az audiovizuális tárlat elkészítésébe, ami 50 ezer négyzetláb (kb. 5000 négyzetméter), és több mint 1 millió köbláb (29 ezer köbméter) területen mutatja be Monet munkásságát. A jegyárakat több kategóriában árulják, én a középkategóriát vásároltam, egy jegy ára 60 dollár, azaz 207 lej (15 ezer forint), a legdrágább jegy 100 dollár, azaz 345 lej (25 ezer forint). Nem olcsó, de ennek ellenére másfél év alatt több mint egymillió jegyet váltottak a torontói tárlatra.
Összegzésként, a "Beyond Monet" című kiállítás egyedi, különleges, többszenzoros élmény volt. Mint ahogy Monet technikája a maga korában modernnek számított, ez az audiovizuális tárlat is modernnek számít ma, de lehet, hogy tíz év múlva már megszokott lesz?
-Zsuzsa L.-
Irigyellek a tárlatlátogatásért, kedves Zsuzsa, imádok kiállításra, múzeumba járni... A virtuális kiállításon jobban, közelebbről hozzáférhetünk ugyan a képekhez, mint a valóságban, bár számomra semmi sem pótolja a "személyes találkozás" élményét a képpel, szoborral..
VálaszTörlésÉn is pontosan ezen töprengtem el, hogy a virtuális világ mennyire az életünk részévé vált. Ha lehetősegem lenne, én is inkább a személyes találkozást választanám, de vajon hány múzeumba kellene elmennem ahhoz, hogy Monet több száz munkáját láthassam egyhelyen...
TörlésGyönyörű!
Törlés