Édesanyám
születésnapi meglepetése sikerült, bár nem mindenki értékelte, hogy teljes
titokban mentem haza. Ezúttal is elnézést kérek azoktól, akikkel most nem
sikerült találkoznom. A google, a booking.com, a véletlen, néhány jó ember és a
jóisten ha melletted van, akkor ma már mindent meg lehet szervezni közel
nyolcezer kilométerről is. Nem nagy erőfeszítés, de néhány dolog azért kellett
hozzá.
Kellett egy bicska vagy egy olló, hogy a bőröndömet kibontsam Kolozsváron, mert úgy lefóliáztattam Torontóban, hogy a 14 órás repülőúton végig azon gondolkodtam, hogy mondják románul az ollónak. Van egy bicskád? - ez volt az első kérdésem, amikor az exemet megláttam a repülőtéren. Nem vette rossz néven, remélem.
Kellett egy fuvar Kolozsvárról Székelyföldre és vissza. Ezt volt a legnehezebb találni, a legutolsó pillanatban. Kétnapi guglizásba került míg megtaláltam a székelyudvarhelyi E-bird transzfert és Timivel leleveleztem a részleteket. Magas szintű szolgáltatást kaptam, óramű pontosan szállítottak ajtótól ajtóig, magyarul beszéltek székely akcentussal, és még a különkívánságaimat is teljesítették, amikor tortát és virágot kellett felvenni.
Kellett egy hely, ahol mindannyian elférünk. Édesanyám Ceausescu fénykorában épített csíkszeredai tömbházlakása erre nem alkalmas, ezért a Csíksomlyó melletti Pálfalván a Nimfa apartmentet béreltem ki egy vendégszerető székely családtól. Nagyon jó döntés volt, közel a városhoz és közel a csíksomlyói Szűz Máriához.
Kellett egy torta, születésnapi. A szállásadónk, Enikő azonnal felajánlotta a segítségét, sőt még az előleget is kifizette csak úgy ismeretlenül. Mi, székelyek, becsületesek, segítőkészek vagyunk alapon. Mikor benyitottam a csíkszeredai Bakó cukrászdába átvenni a tortát a körülbelül hetvenéves néni kedvesen köszöntött: Isten hozta, tényleg Kanadából tetszett jönni? Megöleltem.
Kellett egy nagy család, Karcsi, a bátyám, Rozi, a húgom családja amiért és akikért érdemes hazamenni, de mindenekelőtt kellett egy édesanya, aki a ragasztóanyaga ennek a családnak.
Ezeken gondolkodom a visszaúton hazafelé, közben a LOT légitársaság Varsó-Torontó járatán nézem a Kincsem című magyar filmet, de a gondolataim még mindig Erdélyben, Székelyföldön, Csíkpálfalván járnak. "Aztán az utolsó egyenesben megmutatjuk hol lakik a magyarok istene" - hangzik el a filmben. Nekem Székelyföldön, Csíkszeredában, Csíksomlyón.
A torontói repülőtéren nem kérdezik meg, hogy meddig maradok, és nem kell hálózati átalakító sem a laptopomhoz, hogy ezeket a gondolatokat megosszam veletek. Innen tudom: hazaérkeztem.
Ma hosszú hétvége van Kanadában. A Család Napja. Várom a gyermekeim, a családom.
-Zsuzsa L.-
Kellett egy bicska vagy egy olló, hogy a bőröndömet kibontsam Kolozsváron, mert úgy lefóliáztattam Torontóban, hogy a 14 órás repülőúton végig azon gondolkodtam, hogy mondják románul az ollónak. Van egy bicskád? - ez volt az első kérdésem, amikor az exemet megláttam a repülőtéren. Nem vette rossz néven, remélem.
Kellett egy fuvar Kolozsvárról Székelyföldre és vissza. Ezt volt a legnehezebb találni, a legutolsó pillanatban. Kétnapi guglizásba került míg megtaláltam a székelyudvarhelyi E-bird transzfert és Timivel leleveleztem a részleteket. Magas szintű szolgáltatást kaptam, óramű pontosan szállítottak ajtótól ajtóig, magyarul beszéltek székely akcentussal, és még a különkívánságaimat is teljesítették, amikor tortát és virágot kellett felvenni.
Kellett egy hely, ahol mindannyian elférünk. Édesanyám Ceausescu fénykorában épített csíkszeredai tömbházlakása erre nem alkalmas, ezért a Csíksomlyó melletti Pálfalván a Nimfa apartmentet béreltem ki egy vendégszerető székely családtól. Nagyon jó döntés volt, közel a városhoz és közel a csíksomlyói Szűz Máriához.
Kellett egy torta, születésnapi. A szállásadónk, Enikő azonnal felajánlotta a segítségét, sőt még az előleget is kifizette csak úgy ismeretlenül. Mi, székelyek, becsületesek, segítőkészek vagyunk alapon. Mikor benyitottam a csíkszeredai Bakó cukrászdába átvenni a tortát a körülbelül hetvenéves néni kedvesen köszöntött: Isten hozta, tényleg Kanadából tetszett jönni? Megöleltem.
Kellett egy nagy család, Karcsi, a bátyám, Rozi, a húgom családja amiért és akikért érdemes hazamenni, de mindenekelőtt kellett egy édesanya, aki a ragasztóanyaga ennek a családnak.
Ezeken gondolkodom a visszaúton hazafelé, közben a LOT légitársaság Varsó-Torontó járatán nézem a Kincsem című magyar filmet, de a gondolataim még mindig Erdélyben, Székelyföldön, Csíkpálfalván járnak. "Aztán az utolsó egyenesben megmutatjuk hol lakik a magyarok istene" - hangzik el a filmben. Nekem Székelyföldön, Csíkszeredában, Csíksomlyón.
A torontói repülőtéren nem kérdezik meg, hogy meddig maradok, és nem kell hálózati átalakító sem a laptopomhoz, hogy ezeket a gondolatokat megosszam veletek. Innen tudom: hazaérkeztem.
Ma hosszú hétvége van Kanadában. A Család Napja. Várom a gyermekeim, a családom.
-Zsuzsa L.-
Update: Majdnem elfelejtettem, hogy a múlt héten egy alkalommal ott ebédeltem,
ahol Ferenc pápa, a csíksomlyói Jakab Antal Házban. Puliszkát és töltött
káposztát.
A Bakó cukrászda tortája
A Nimfa ház Csíkpálfalván
Rozi, a húgom, Karcsi, a bátyám, Árpi, a sógorom, hangolunk
A csíksomlyói kegytemplom
Ebéd a Jakab Antal házban, ahol a pápa is evett
Az Aratás-tetőn
Csíkpálfa határa, székelyül is
A kolozsvári reptéren
Megjegyzések
Megjegyzés küldése