Ugrás a fő tartalomra

Akik nem kalandvágyból emigráltak

Érdekes, illetve inspiráló kiállítás nyílt a szomszédságomban levő könyvtárban, ami ismételten alátámasztja a tényt, hogy Torontó a világ legmultikulturálisabb városa, lakosságának csaknem fele Kanadán kívül született. A nagy kollázsokból összeállított tárlat 57 bevándorló család történetét mutatja be, akik Kanadában szálltak partra egykoron. A kiállítás megálmodója, a ma 70 éves Sholom Wargon Ottawában született és a tárlata apja előtt tiszteleg, aki 1927-ben emigrált Lengyelországból. A történetek szereplői többnyire a 19. század elején, közepén érkeztek Kanadába háború, üldözés, szegénység, éhínség, pestis, elnyomás elöl menekülve. A bevándorlók történetei úgy vannak kiállítva, mint egy műalkotás, mindenki története egyedi, különleges erőről, bátorságról, eltökéltségről, kitartásról, áldozatvállalásról szól, és mindezekhez társul a példaértékű munkamorál.

Természetesen, az 57 történet egyik kiemelkedő alakja egy magyar, Judith Kálmán, akinek szüleit a háború majd az 1956-os események hozták Kanadába. Kálmán Judith ma már díjnyertes író, akit 2015-ben meghívtak tanúskodni Lüneburgba a történelem egyik utolsó nagy náci háborús bűnösének a tárgyalására. A 93 éves Oskar Gröninget, az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborban állomásozó egykori német SS-Unterscharführert 300 000 internált meggyilkolásában játszott közreműködése miatt állították bíróság elé. Kálmán Judith féltestvére, Éva Edit nevében tanúskodott, akit Auschwitzba érkezésekor gázosítottak el. Csupán hatéves volt. 

Állok a múlt században bevándorlók képeiből készült méretes kollázs előtt és eszembe jut a saját kis "szerény" történetem, azaz kivándorlásom első pár hónapja, amikor úgy éreztem, hogy minden nap kihívásokat eszek reggelire. Azok, akik arról beszélnek, hogy mindenki maradjon otthon, azok gyakran hajlamosak elfelejteni, hogy vannak olyanok, akik nem kalandvágyból szelik át az óceánt, nem kalandvágyból hagyják otthon szeretteiket, és mindent ami a biztonságot jelentette.  Nekem a kivándorlás azon kívül, hogy együtt lehettem a szeretett férfival az önbecsülésről szólt, felmérni azt, hogy mennyit érek itt magamnak, másoknak, a gyerekeimnek. Ma is büszkén vallom magamat székely magyarnak, de ugyanakkor hálásan vallom magam kanadainak is. 

-Zsuzsa L-








Ma már a könyvespolcomra került Kálmán Judith könyve is...

Megjegyzések

  1. Mindig szivesen olvasom az irasaidat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszönöm, és nagyon örülök, hogy olvasod az írásaimat.

      Törlés
  2. Csatlakozom az előttem szólóhoz :)

    VálaszTörlés
  3. Nem tudom miért névtelenként tett be, de kovtama voltam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm kovtama, hogy követsz és olvasod az írásaimat :)

      Törlés
  4. Milyen ragyogó ötlet egy ilyen kiállítás megrendezése! Bizonyítja, hogy a bevándorlók nem csak "tehernek", esetleg "megszállásnak" tekinthetők, hanem gazdagítják kulturális, gazdasági tekintetben is a befogadó országot!
    Kedves Zsuzsa, nagyon jól érzem, amit leírsz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így van, Kanada mindig is befogadó ország volt, jelenleg évente 300 ezer bevándorlót fogad be Kanada, de egy kormány által megrendelt tanulmány azt javasolja, hogy ezt a számot évről évre fokozatosan növeljék 450 ezer főre. Kanada kifejezetten keresi a hiányszakmákat betölteni tudó külföldieket, a szükséges bevándorlók motiválására és megtalálására külön irodáik vannak. Persze, meg kell jegyezzem, hogy azért jönnek ide olyanok is, akik, csak az ország nyújtotta segélyrendszert akarják kihasználni, de idővel ezek az "ingyenélők" valahogy mindig kirostalódnak, vagy megtanulnak dolgozni...

      Törlés
  5. Tiszteletreméltó kiállítás.. Örömömre szolgált, hogy megismertettél vele. A mai körülményeink között lélekemelő volt tudni, így is lehet az "idegenekkel"... (jelzem, dokszor olvaslak, Rózsától jutottam el. Hozzád, de eddig még talán nem írtam kommentet🤔)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves "rhumel" köszönöm szépen, hogy olvasol, és ezt jelezted is. Nagyon örülök, amikor visszajelzést kapok az írásaimra. :)

      Törlés
  6. Nagyon szépen leírtad a kivándoroltak életét, az okot amely az új világ kapuihoz vezette őket. Sokakat nem a kalandvágy vezérelte oda, úgy ahogyan te is említetted.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Koszonom szepen, ez igy van. Epp a napokban gondolkodtam el azon, hogy a mostani munkahelyemen nem is ismerek olyant aki kanadai szuletesu lenne... Erdekes orszag ez.

      Törlés

Megjegyzés küldése