Ugrás a fő tartalomra

Szerelmem, Barcelona


Mikor a hideg Kanadából elindultam meghódítani a napsütötte Barcelonát nem is sejtettem, hogy visszájára fog elsülni a dolog, és a katalán főváros fog meghódítani engem.  
Egy pár nappal ezelőtt még narancsfák alatt sétáltam, a gyümölcsöt érlelő nap is simogatta az arcomat, a lelkemet, és úgy éreztem, hogy bármikor új életet tudnék kezdeni Spanyolországban. Most túlteng bennem a kultúra, a történelem, a hagyomány, a misztikum, a spanyol sonka, a boldogság, és úgy gondolom, hogy a realitástól elszakadt képet tudnék festeni a katalán fővárosról. De milyent is lehetne egy olyan városról, ahol annyi őrült zseni alkotott, mint az ellentmondásokkal teli különc Salvador Dalí, a káoszból is harmóniát teremtő Picasso, a hagyományokat teljesen felrúgó, provokatív Joan Miró, vagy az építész Gaudí, akiről az idő bebizonyította, hogy nem bolond volt, hanem géniusz.  
Próbálom feldolgozni azt a sok élményt, kedvességet és szeretetet amit Spanyolország adott nekem, és amit Spanyolországban kaptam. Egyelőre még nem sikerül, mert nem lehet betelni a napfénnyel, a tenger morajlásával, a pálmafák látványával, a minőségi sonkával, a kézműves sörrel, a bámulatos katalán terekkel, a fenséges katedrálisokkal, egy futballmeccs hangulatával, a macskaköves gótikus utcákkal, a világhírű La Rambla sétálóutcával, a Güell Parkkal, a Szent Család Templomával, a közös szívdobogással. Lehetetlen, mert ez már szerelem, amikor teljesen átadod magad az érzésnek, aztán másnap többet akarsz, még többet.  
Szeretem Kanadát, de mikor hazaérkeztem az volt az érzésem, hogy szívritmuszavarom van. Már az amszterdámi átszállásnál kapkodtam a levegő után. A családorvosomra gondoltam, aki elzárkózó magányossággal diagnosztizált, és azt mondta, legyen életem. Úgy érzem az élet most kezdődik, csak éppen elraktározom Spanyolországot, és az élményeket a tudatomban illetve a szívemben. Holnap pedig felhívom az orvost, szólok, hogy beváltottam a receptet, és ismétlést kérek.  
-Zsuzsa L.-  


 Torontói reptéren - minusz 32 Celsius

Güell Park - plusz 21 Celsius

Casa  Batlo

Sagrada Familia


Monet társaságában

Kultúra

Hát igen, egy FC Barcelona drukker 14 óra utazás után

A focihoz nem értek, de ott voltam a meccsen :)

Az excentrikus Salvador Dali

Kilátás a szállodám ablakából

Piac - La Rambla

Tim Hortons Barcelonában ...

Paela, amúgy bűn rossz volt...

Joan Miro számomra érthetetlen művészete, ez a 3 vonal milliókat ér...

Montserrat

Girona

Oshawa - talán mégsem kellett volna hazajönni





Megjegyzések

  1. ZSUZSIKAM,ELMENY SZAMOMRA MINDEN BETUD...UGY ELVARAZSOLTAL,HOGYHA UJRA ELMENNEL BARCELONABA,SZOLJ ES PAKOLOK.MEGYEK VELED.SIESS MERT AZ EN IDOM ...TUDOD.... <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gyorgyikem, elmeny volt ott lenni. Szerintem, mindenkinek egyszer el kell mennie Barcelonaba. Varazslatos varos, varazslatos helyekkel.

      Törlés
  2. Szomoruak a szemeid szivem.........

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Talán azért, mert néha magamba nézek... De, hogy Reményik Sándort idézzem, "látó ember szeme csak szomorú lehet" :)

      Törlés

Megjegyzés küldése