Mikor
a hideg Kanadából elindultam meghódítani a napsütötte Barcelonát nem is
sejtettem, hogy visszájára fog elsülni a dolog, és a katalán főváros fog
meghódítani engem.
Egy
pár nappal ezelőtt még narancsfák alatt sétáltam, a gyümölcsöt érlelő nap is
simogatta az arcomat, a lelkemet, és úgy éreztem, hogy bármikor új életet
tudnék kezdeni Spanyolországban. Most túlteng bennem a kultúra, a történelem, a
hagyomány, a misztikum, a spanyol sonka, a boldogság, és úgy
gondolom, hogy a realitástól elszakadt képet tudnék festeni a katalán
fővárosról. De milyent is lehetne egy olyan városról, ahol annyi őrült zseni
alkotott, mint az ellentmondásokkal teli különc Salvador Dalí, a káoszból is
harmóniát teremtő Picasso, a hagyományokat teljesen felrúgó, provokatív Joan
Miró, vagy az építész Gaudí, akiről az idő bebizonyította, hogy nem bolond
volt, hanem géniusz.
Próbálom
feldolgozni azt a sok élményt, kedvességet és szeretetet amit Spanyolország
adott nekem, és amit Spanyolországban kaptam. Egyelőre még nem sikerül, mert
nem lehet betelni a napfénnyel, a tenger morajlásával, a pálmafák látványával,
a minőségi sonkával, a kézműves sörrel, a bámulatos katalán terekkel, a
fenséges katedrálisokkal, egy futballmeccs hangulatával, a macskaköves gótikus
utcákkal, a világhírű La Rambla sétálóutcával, a Güell Parkkal, a Szent Család
Templomával, a közös szívdobogással. Lehetetlen, mert ez már szerelem, amikor
teljesen átadod magad az érzésnek, aztán másnap többet akarsz, még
többet.
Szeretem
Kanadát, de mikor hazaérkeztem az volt az érzésem, hogy szívritmuszavarom van.
Már az amszterdámi átszállásnál kapkodtam a levegő után. A családorvosomra
gondoltam, aki elzárkózó magányossággal diagnosztizált, és azt
mondta, legyen életem. Úgy érzem az élet most kezdődik, csak éppen elraktározom
Spanyolországot, és az élményeket a tudatomban illetve a szívemben. Holnap
pedig felhívom az orvost, szólok, hogy beváltottam a receptet, és ismétlést
kérek.
-Zsuzsa
L.-
Torontói reptéren - minusz 32 Celsius
Güell Park - plusz 21 Celsius
Casa Batlo
Sagrada Familia
Monet társaságában
Kultúra
Hát igen, egy FC Barcelona drukker 14 óra utazás után
A focihoz nem értek, de ott voltam a meccsen :)
Az excentrikus Salvador Dali
Kilátás a szállodám ablakából
Piac - La Rambla
Tim Hortons Barcelonában ...
Paela, amúgy bűn rossz volt...
Joan Miro számomra érthetetlen művészete, ez a 3 vonal milliókat ér...
Montserrat
Girona
Oshawa - talán mégsem kellett volna hazajönni
ZSUZSIKAM,ELMENY SZAMOMRA MINDEN BETUD...UGY ELVARAZSOLTAL,HOGYHA UJRA ELMENNEL BARCELONABA,SZOLJ ES PAKOLOK.MEGYEK VELED.SIESS MERT AZ EN IDOM ...TUDOD.... <3
VálaszTörlésGyorgyikem, elmeny volt ott lenni. Szerintem, mindenkinek egyszer el kell mennie Barcelonaba. Varazslatos varos, varazslatos helyekkel.
TörlésSzomoruak a szemeid szivem.........
VálaszTörlésTalán azért, mert néha magamba nézek... De, hogy Reményik Sándort idézzem, "látó ember szeme csak szomorú lehet" :)
Törlés