Ugrás a fő tartalomra

Anyu

Mostanság sokat gondolkodom azon, hogy a mai világban internet nélkül szinte lehetetlen ismerkedni. Az internetről pedig tudjátok, vegyes véleményem van. Egyrészt elrabolja az ember személyiségét, másrészt pedig kinyitja a világot előtted. A legújabb statisztikák szerint az internetnek köszönhetően minden 5. kapcsolat vagy barátság online kezdődik.
P-vel az online világban futottunk össze. Egy szép magyar szó, azaz “Anyu” hozott össze minket, amit egy angol szövegben említett meg. Én lájkoltam az "Anyu"-ról szóló bejegyzését, majd ő megszólított, és kb. így indult el a beszélgetés előbb online, angolul, majd telefonon magyarul, végül találkoztunk is.

P. angol akcentussal beszéli a magyart, én magyar akcentussal beszélem az angolt. Jó kis párosítás. Olyan érdekes, mert mikor vele beszélek az az érzés kavarog bennem, hogy ő még görcsösebben ragaszkodik a magyarságához mint én. Én magyar földön születtem, ő Kanadában, de mégis annyira erős benne a magyar öntudat, hogy szinte elszégyellem magam, hogy én közben mennyire kanadai lettem.
Jó vele beszélgetni, nevetni, és annak ellenére, hogy nem nagyon van alkalma magyarul beszélni, olyan szép, régi magyar szavakat használ, amit a mai fiataloknak a szótárból kellene kikeresniük, ha egyáltalán könyvet vennének a kezükbe. Néha keresi az angol szavak magyar megfelelőjét, de az érdekes az, hogy mindig meg is találja, és egyáltalán nem biztos, hogy én ezt el tudom mondani a saját angolomról. 
A minap együtt mentünk reggelizni, vásárolni, tudta, hol vannak a magyar boltok. Hát én nem, pedig már itt lakom lassan fél éve, és eddig minden mást kigugliztam, de azt, hogy hol lehet vásárolni töpörtyűs pogácsát, miccset, csabai vagy gyulai kolbászt azt nem. Ő hagyományos magyar ételeket főz, rakott káposztát, gulyást, pörköltet tarhonyával. Én müzlit, gabonapelyhet, zabkását eszem, és magas szinten pirítom a kenyeret. Imád főzni, és olyan szeretettel, szerelemmel beszél szabadon, recept nélkül az ételek elkészítéséről, hogy nincs az a nő, aki ellenállna egy ilyen férfinak. Ehhez képest én legutóbb a töltött káposzta receptjét is ki kellett guglizzam, és lassan GPS kell ahhoz is, hogy megtaláljam a saját konyhám. Ő magyar ékezettel ír nekem üzenetet, én pedig nem voltam képes közel húsz év alatt beállítani a magyar alkalmazást a telefonomon. Ő önkéntes munkát végez a torontói magyar cserkészcsapatnál, én mindeközben semmitmondó angol talk-showt nézek a kanapémról... És tudom, minél többet beszélek róla, annál inkább megkedvelem, és annál inkább magam alatt vágom a fát.
De annyira örülök, hogy egymásba botlottunk, és egy biztos, "Anyu" nagyon jó munkát végzett, mert én tanulhatok tőle, hogy lehet megmaradni magyarnak Kanadában és nem fordítva.
Köszönöm Peti.

-Zsuzsa L-

 
Csak úgy

Miccs - European Sausage House

Danny Gokey - Tell your heart to beat again

Alison Krauss - When you say nothing at all

Megjegyzések

  1. Szép történet, s ráadásul igaz! (Rózsa(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Rózsa, hogy elolvastad. Amúgy olvastam az aggódó soraid, jól vagyok, csak kissé elfoglalt lettem, de jólesik, hogy gondoltál rám.

      Törlés
  2. Zsuzsikam, annyira varom mindig az irasaidat, orulok, hogy baratkozol, ismerkedel, hogy jol vagy. Mikor josz haza? A lanyok minden nap megkerdeznek, es meg a szomszedok is :) Olelunk szeretettel, Eva.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Évikém, szeptemberben megyek haza, mondd meg a lányoknak és a szomszédoknak is :-) Ölellek én is benneteket.

      Törlés
  3. Zsuzsa hol lehet ilyen pasit beszerezni? Nekem is kell. Megadod a web-site cimét? :-) Örök hálám érte.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Emese, ezek szerint már te is unod a müzlit meg a zabkását :)

      Törlés
  4. Hát, belőled sosem lesz kanadai, az tutti... A bejegyzés jó, mint mindig. Vigyázz magadra.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése